Bejelentés


Építkezési és szerelési munká Stavebné a montážné práce


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.






Keresés a honlapon





Tartalom:Szinek

               Miért penészes a fal

               Gipszkarton

Szinek:

Színek keletkezése:

Valamennyi színes felület színe úgy jön létre, hogy a rávetődő napfény, vagy mesterséges fény összetevő színeiből bizonyos színű fénysugarakat a felület visszaveri, a többit elnyeli. A visszaverődő fénysugarak adják a felületek színét. A visszaverés és elnyelés minden színes anyagra és felületre jellemző. Az elnyelési és visszaverődési arány adja meg a felületek színét. Ebből következik, hogy a színes felület sziningert keltő hatása ill színe a ráeső fény színképi összetételétől függ.
A mesterséges fény színei nem azonosak a napfény színeivel. A színezőanyagok és színes felületek színe nem egy hullámhosszúságú visszavert fényből adódik, hanem több a színképben megoszló visszavert színes fény keverékének arányából. A felület amit látunk, valóban nem sárga, kék, vagy zöld, csak felületeiknek van az a tulajdonsága, hogy bizonyos sugarakat elnyelnek, másokat visszavernek. A visszaverődő sugarak keltenek bennünk színérzetet. Azért látjuk zöldnek a mezőt, mert zöld sugaraknak verődnek vissza. Az ég azért kék, mert a levegő a vörös és zöld fényt nyeli el, a kéket visszaveri.

Színek érzékelése:

A szín keletkezésének érzékelésének figyelembevételével háromféleképp lehet értelmezni.
Fizikai szempontból: a szín 380 millimikrométertől a 760millimikrométerig terjedő hullámhosszúságú fény. A 380 millimikrométertől kisebb rezgésszámú hullámok színeit nem látjuk ezeket ultraviola, a 760 millimikrométer rezgésszámot meghaladó magas rezgésszámú színeket pedig infravörös színnek nevezzük. Ahol nincs fény ott szín sincs.
Fiziológiai szempontból: a színlátószervűnkben meghatározott hullámhosszúságú fénysugár által okozott inger. Minden színnek más, meghatározott rezgésszáma van, amelyet szeműnkkel, idegrendszerűnk segítségével fogunk fel.
Lélektani szempontból: a szín látószervünk látóidegei útján továbbított fényinger által az agyban létrejött színérzet. A fényt szemünkkel érzékeljük , lehet más módon is színérzetünk pl., látóidegeket ért izgatás, ütés, sík és térbeli formák, látomások, álom stb. A természetes vagy mesterséges fényforrások, fehér sugarakat bocsátanak ki, valójában mégsem fehéret, hanem sokszínűt, a szivárvány színeit tartalmazókat.

Színlátás mint lelki folyamat:

A színlátást fizikai és fiziológiai folyamatként már elemeztük. Mindkét folyamathoz kapcsolódik azonban lélektani szempont is. A fénysugárzásra szeműnk reagál, a recehártya irányítja a fényt, mely a szemlencse ún. sárgafoltjára esik,ahol az idegvégződések találhatóak. Ezek viszik az ingert az agykéreg megfelelő központjába. A szem csak eszköz arra, hogy felfogja és eljuttassa a színingert az agyhoz.
A színekkel kapcsolatban érzékelésre vagyunk utalva. A látóidegeinkre ható ingereket nevezzük el pl. vörösnek, kéknek vagy sárgának. Világunkban objektíve nincs szín, hang,csak ingerek és rezgések vannak amelyekből csupán parányit fogunk fel. Egy színnél érzet szerint fokozatokat is meg tudunk különböztetni.

Színek hatása az emberre:

A színek az ember hangulatára, életműködésére is kihatnak. Ezt ismerve a színeknek közös, jellemző hatásait életünk egyes területein ma már tudatosan alkalmazunk. A színek dekoratív hatása mellett ma már egyre inkább foglalkoznak azok lélektani fiziológiai jellegű befolyásaival. A színeket befolyásolja az egyes korok ízlésbeli beállítottsága. Az emberek a színeknek szimbolikus jelentőséget is tulajdonítanak.
Fehér = tisztaság, felvilágosodás.
Fekete = éjszaka, rosszkedv
Sárga =  vidámság, irigység.
Narancssárga = napfény kiút a problémákból, barátság.
Vörös = tűz, szerelem, szexualitás,tettrekészség.
Kék = végtelenség,nyugalom,békés este.
Zöld = remény, nyugalom, barátság.
A színeknek szerepük van a gyógyászatban is. Számos klinikai kísérlet igazolja, hogy az ember közérzete és színek között összefüggés van. A tengerzöld környezet a májbetegekre gyógyító hatású, a citromsárga az  anyagcsere zavarokban szenvedőknek,az okkersárga az étvágytalanok gyógyulását segítik elő. A kedélybetegek a vörös színű, az ideges betegek a kék színű szobákban érzik jól magukat. Itt is megfigyelhető az egészség hiányok korrigálására tett kísérlet az ember öngyógyító alapmechanizmusának serkentése, így látóidegeken keresztüli agyi stimuláció, a szervezet helyes kémiai folyamatainak helyreállítására.

Színkeverés:

Alapszínek.
A szivárvány két színe közül a pirosat,sárgát,és kéket nevezzük alapszíneknek, mert ezeket a színeket más színek összekeveréséből nem tudjuk kikeverni,a fehéret és feketét,valamint ezek elegyét a szürkét nem nevezzük alapszínnek. A fehér szín nem más mint valamennyi szín összevegyülése. A fekete minden fényt elnyel, nem ver vissza semmit, az elképzelhető legnagyobb sötétség.
Mellékszínek:
Mikor az alapszíneket egyenlő arányban összekeverjük kapjuk az elsőrendű mellékszíneket. Ezek a kővetkezők: ha a pirosat keverjük a sárgával akkor narancsszint kapunk,ha a sárgát keverjük kékkel, zöld szint kapunk, ha a kéket keverjük pirossal ibolyaszint kapunk. Az ibolyaszint szaknyelven lila színnek nevezzük.
A másodrendű mellékszíneket úgy kapjuk, ha az alapszínekhez keverünk egyenlő arányban az elsőrendű mellékszínekből.
Piros+narancs = pirosasnarancs
Piros+lila = pirosaslila
Piros+zöld = szürke
Sárga+narancs = sárgásnarancs
Sárga+lila = barna
Sárga+zöld = sárgászöld
Kék+narancs = szürkésbarna
Kék+lila = kékesibolya
Kék+zőld = kékeszöld
A színek további árnyalatait tudjuk kikeverni, ha az összekeverésnél az arányokat változtatjuk. Az emberi szem 160 szín változatát és kb. 600 árnyalatát, tónusát képes felismerni.

Kiegészítő színek:
Kiegészítő, komplementer színnek olyan két szint nevezünk, amelyben mind a három  alapszín benne van. Vigyázni kell arra,hogy az alapszínekből annyi legyen benne,amire a szemideg még reagál. A kiegészítő színek a színkörön mindig egymással szemben helyezkednek el.
Ugyancsak kiegészítő színhatásúak a fehér, fekete és szürke színek, mivel minden alapszínből tartalmaznak árnyalatokat és minden színnel harmonikusak. A kiegészítő színeken épül fel a színek összhangja, harmóniája. Telítettségűkön tompítással, színtöréssel kiegyenlítő hatást hozhatunk létre. A két alapszín keverékének élénkségét a hiányzó harmadik alapszín mindig megtöri. A színeket világosíthatjuk fehér hozzáadásával, sötétíthetjük fekete hozzákeverésével. Pasztellessé tehetjük kevés szürke hozzáadásával.


Semleges színek:
Semleges színek alatt a fehéret,a feketét, szürkét,aranyat, ezüstöt értjük. A semleges színekre jellemző, hogy színűk egymással keverve nem változik meg, csak sötétebb, vagy világosabb lesz.

Színharmónia:

:A harmónia összhangot jelent. A színeknél azonban nem olyan egyszerű meghatározni, az emberek egyéni ízlésűk alapján az egyes színekre eltérően reagálnak. Az egyes koroknak is megvannak a sajátos színei. Színharmónia alatt értjük a színek kellemes együtthatását, összhangját, harmonikusnak tekinthetjük a szivárvány színeit,a természetet, pl. a virágos rétet, a lombos erdőt, általában harmonikusnak mondhatjuk azokat a színeket, melyek kellemesen hatnak ránk. A színek harmonikus elhelyezése, összeállítása művészetnek számit. Azonos színerőséggel fehér-fekete tartalommal rendelkező kontraszt,vagyis tarka színek is lehetnek harmonikusak pl. vörös sárga, kék, zöld, stb. szín harmonikus,ha árnyalati fokozatuk azonos. Általánosságban:a fehér szín csak világos színekkel lesz harmonikus, a fekete szín csak sötét színárnyalatokkal harmonikus,a szürke szín mindennel,de csak azonos színerősség mellett.
Harmonikusak a kővetkező színösszetételek
Sárga, narancssárga-barna, vörösbarna
Sárga, narancssárga-sötétszürke, fekete
Lilásvörös(bordó)-barna, narancsbarna
Zöldeskék(türkizkék)-okker, narancssárga
Lombzöld, krómzöld-okker, narancssárga
Fehér-aranysárga
Fekete-világoszöld
Fekete-piros
Szürke-cseresznyevörös
Szürke-világoszöld
Arany-sötétzöld
Ezüst-kék
Zöld-bíborvörös
Fekete-középkék
Narancssárga-sötétzöld-világosibolya
Szürke-piros-narancs
Narancssárga-piros-kék
Fekete-fehér-szürke
Barna-zöld-lila
Figyelembe kell venni azonban a színes felületek egymáshoz való viszonyított nagyságát is pl. zöld falon a bíborvörös bordűr vagy elszórt,kis felületű mintákat kellemes hatású,a nagy felületű sávok ,vagy nagy minták diszharmóniát okoznak, bántó, idegesítő hatást váltanak ki. Ne feledjük, hogy egy  sárga homlokzaton, igen harmonikus egy piros vagy terrakotta párkány, esetleg ablakkeret, de fele-fele arányban mennyire bántó lenne. A mennyiség döntően befolyásolja a szín hatását harmóniáját. A világos színek könnyűek, megnyugtatok, a sötét  színek nehezebbek, nyomasztóbb hatásúak. Az alapszínek világos színeiből tüzes színhatású harmónia állítható össze, míg az alapszínek sötétebb árnyalatából kellemes  pasztellszín harmónia keverhető. A színkörön az egymáshoz közel fekvő színek harmonikusak a fokozatos átmenet miatt.

Színek kontraszthatása:

A  sötét-világos kontraszt a legerősebb a fehér és a fekete között.Mivel minden szín árnyalatai a fehértől a feketéig terjednek,minden színen belül a világos és sötét tónusok között érvényesülhet a kontraszthatás.A színtervezés során figyeljünk arra,hogy ugyanaz a bútor vagy tárgy egészen másképp hat azonos szín sötét,illetve világos árnyalata-mint háttér-előtt.
A színkörben egymással szemben lévő színek között lép fel a kiegészítő színek kontraszthatása.Úgymint: piros-zöld,sárga-kék,sárgásnarancs-liláskék,narancsvörös-kékeszöld,lilásvörös-sárgászöld.Minden színnek csak egy kiegészitő szine van.A kiegészitő színek egymást erősitik.Annak ellenére, hogy az egymást kiegészítő két szín minden esetben illik egymáshoz, hiszen ellensúlyozzák egymást, használatuknál ügyelni kell a mennyiségre.Azonos nagyságú felületen egymás mellett(pl.padlóburkolatok, falak) azonos erősséggel használva nagyon nyugtalanito,agresszív hatásuk lehet.A  fehér közbeiktatása is oldhatja a kiegészitő színeket.
A hideg-meleg kontraszt akkor érvényesül, amikor egyik vagy másik túlsúlyban van, például a hideg színekben(pl. világoskék falak) tartott berendezést(pl. fenyő szinű konyhabútor) zölddel, pirossal, narancsszínnel felmelegítjük, vagy forditva(pl meggyszínű konyhabútor, napsárga falak) átkomponálva(tengerkék falak)hideg hatású színekkel frissíthetünk fel.
A tiszta színek és az ún. tőrt(fehérrel, feketével vagy más világos,illetve sötét színnel kevert) színek kontrasztja a minőségi kontraszt. A keverés nélküli, tiszta színeknek általában erősebba hatásuk.
A mennyiségi kontraszt az egymás melletti színek egymáshoz viszonyitott arányát jelenti.Nagy felületen belül kis felületen jelentkező kontrasztszín(ez lehet sötét-világos,kiegészítő szín vagy akár hideg-meleg kontraszt) erős hatást, sőt feszültséget válthat ki.Ez a berendezést izgalmassá teheti, kiemelheti az egyébként szolíd színezést, hangsúlyt adhat valamely tárgynak vagy bútorcsoportnak.


Színdiszharmónia:
A színdiszharmónia ellentéte a harmonikus színeknek, erről akkor beszélünk, ha egy vagy több szín  nem illeszkedik a többi közé, feltűnően látszik, kiabál, disszidens lesz. A festésnél a diszharmónia olyan, mint korúsban egy rossz hang, feltűnő, bántó, zavaró. Festésnél diszharmóniát jelent, ha egy krémszínű falra piros, ultrakék,vagy élénkzöld színnel mintázunk. A legszebben kivitelezett felület is veszít értékéből, ha a színeket nem hozzáértéssel állítottuk össze, azok idegesítően, nyugtalanítóan hatnak a szemlélőre.

Hideg és meleg színek:

A színek sokaságában megkülönböztetünk hideg és meleg színeket. A hideg színek elnevezésűket a jégtől kapták,míg a meleg színek a tűztől. Hideg színek: kék, kékeszőld, kékesszürke, kékeslila. A hideg színek nyugtatóak, míg a meleg színek serkentő hatásúak.Ez a jelenség a színeknek a vérkeringésre gyakorolt hatásával magyarázható.Ami azt is jelenti, hogy a meleg vagy hideg színekkel tervezett kivitelezéssel befolyásolhatjuk a hőfokérzetet. A hideg színek alkalmazása, lakásokban, irodákban, stb. a hűvösség érzetét váltja ki, úgy érezzük,hogy néhány fokkal hidegebben van, mint ott ahol meleg színnel festettek. Meleg színek: piros, sárga, narancssárga, és az ezek keverékéből származó színek. Hideg színekről tudjuk, hogy bemélyedő, besüllyedő hatást keltenek,míg a meleg színek előreálló, kiemelkedő hatást létesítenek. A hideg szín jól hat meleg környezetben, a meleg szín hideg környezetben fejt ki jó hatást. A hideg és meleg színeket közelebb lehet egymáshoz vinni, a hideget melegebbé, a meleget hidegebbé lehet  tenni pl. a kékeszöld hideg szín, de sárga hozzáadásával lehet sárgászöld, ami már a meleg színekhez van közelebb. A pirosaslilát hidegebbé lehet tenni a kék hozzákeverésével, a kékeslila már a hideg színekhez  tartozik, vagy pl. a fehér szint is hidegebbé,jegesebbé tehetjük kék hozzáadásával és látens hőérzésnővelő hatást válthatunk ki, minimális piros hozzáadásával.

Színfokozás:

A festett tárgyak vagy felületek az ember nézőpontjából nem egyenlő távolságra vannak. A szint úgy kell elkészíteni, hogy jól látható kellemes hatású legyen pl. lépcsőházban, magas termekben, színházakban, kávéházakban, ahol 20-40m távolságról nézzük a festett felületeket, színfokozást, színerősítést, rajznagyítást, beosztásnövelést stb. célszerű alkalmazni. Olyan erős, kiemelkedő szint kell használni,ami harmonikusnak hat lentről a padozatról nézve. Ugyanis 2 méter távval állva kielégítőnek ítélnénk a színlátást, akkor 40 méterről elmosódva lehetne csak sejteni a színeket,mintákat és a vonalakat.

Színek térkialakító hatása:

A színekkel való látszati térhatásváltozást már régen használják az építészek és a festők. Színekkel tudjuk az egyes építészeti idomokat a homlokzaton, és belső térben kiemelni, vagy annak hatását csökkenteni tudjuk az egyes színekkel a helyiségek térhatását látszatra befolyásolni, kicsinyítjük, nagyítjuk, alacsonyítjuk, vagy magasítjuk aszerint, ahogy az kívánatos a térkialakítás szempontjából.

Nézzünk néhány  példát:

-
Ismeretes, hogy egy adott nagyságú, hosszanti tagozódású fehér vagy világos színű felület mindig szélesebb hatást kelt, ha a környezet színétől elüt.A sötétebb színek-különösen a sötétszürke és a fekete-ugyanazon felületet keskenyítik, szűkítik, vagyis hosszanti tagozódását növelni látszanak.

-A nagyobb méretű helyiségeket a sötét és meleg kisebbítik, a kisebb méretűeket pedig a hideg, világos színek tágasabbá teszik.

-A magas helyiségek belmagassága látszólag csökkenthető, ha a mennyezetet az oldalfalaknál sötétebb színűre festik.

-A tul szélesnek tetsző helyiségek szűkithetők, ha a falazat színét a mennyezetre is felviszik.Ezzel természetesen a szoba belmagassága növekedni látszik.

-Alacsony helyiségek magasíthatók, ha az oldalfalak festését egészen a mennyezet hajlatáig készítik, természetesen világos(nagy fehérségtartalmú) színárnyalatú festékkel.

-Egy szűkebbnek, nyomasztóbbnak tetsző szobatér látszólag úgy nagyobbítható, hogy a kevésbé megvilágított(árnyékos) falfelületeket, a többiektől elütően, világosabb árnyalatú színekkel festik.Természetesen egy szűknek tetsző helyiséget a sötétebb színárnyalatok még szűkebbé, nyomasztóbbá teszik.

-Az előzőekben felsorolt hatások legjobban egyszínű, mintázat nélküli falfestésnél érvényesülnek.Mintázott falak esetében az előbbi térkialakító hatások kevésbé vagy egyáltalán nem jutnak érvényre.

-A falfelületek mintázatának tervezésekor tehát a következő térkialakitó hatásokat kell figyelembe venni:

-A hosszirányú színes elemek, mintázatok a felületet megnyújtják, tehát a hosszanti tagozódását növelni látszanak.

-A vízszintes futású mintázatok, színes elemek szélesítik a felületet, azaz hosszanti tagozódását csökkentik.

-A függőleges sávozású festés tehát a szoba falfelületeit magasítja, a vízszintes csíkozás vagy ilyen futású mintázat viszont szélesíti,ill. a szobateret alacsonyítja.

-A ferde vonalú, színes csíkok, sávok és mintázatok a felületet bizonytalanná, gyakran idegesítővé teszik,zavaró hatást keltve a szemlélőben.

-Az olyan, többszínű mintázatok, amelyek egymás kiegészítő színét külön tartalmazzák, plasztikussá, térbeli jellegűvé teszik a mintázatot.

-Egy sötétebb színből világosabba való hirtelen, éles átmenetek(vagy forditva) szintén térbeli(plasztikus) hatást keltenek, különösen, ha a színárnyalatok meghatározott mértani elemeket képeznek.(pl. ha az épülethomlokzatokon az erkélyeket más színűre festik, mint maga a homlokzat.)

Miért penészes a fal

Tudta?

A penészedés ott kezdődik, ahol legalább 72 órát meghaladó időtartamig, 75% feletti a páratartalom.

Penész kialakulása

A penész egy olyan gomba, ami mindenütt jelen van, ha akarjuk ha nem. Apró penész-spórák repülnek a levegőben mindenfelé. Ám a penészesedés nem indul el mindaddig, amíg a penész nem talál megfelelő "táptalajra". A penészfoltok ott jelentkeznek először, ahol a hosszabb időn át magas a páratartalom, ami az egyik elengedhetetlen feltétele a penészfolt kialakulásának.
A száraz, kellően szellőzött és megfelelő hőmérsékletű felületen a penészedés nem indul el. Ha már bekövetkezett a baj, akkor e feltételek biztosításával megszüntethető a penész terjedése. Nem szükséges tehát rögtön különféle vegyszereket, penész gátló festéket, penész lemosót bevetni, hiszen ha a penészesedés okait nem szüntetjük meg, akkor a tünetek kezelése csupán átmeneti eredménnyel szolgál. A kezelőszer hatóanyagának lebomlása után a penészképződés újra előjön.
Penész keletkezhet olyan helyen is, ahol a levegő páratartalma a hidegebb felületeken lecsapódik. Ez olyan helyeken történik, ahol az ún. harmatponti hőmérséklet uralkodik.

Harmatpont

Az a hőmérsékleti érték, amikor a levegő páratartalma vízként kicsapódik. Ha a levegő hőmérséklete a harmatpontra csökken, akkor megkezdődik a kicsapódás (kondenzáció).
Bizonyára mindenki találkozott már olyan helyzettel, hogy a hűtőszekrényből kivett üvegen lecsapódik a levegő páratartalma. Ennek oka, hogy az üveg és benne lévő folyadék hőmérséklete kisebb, mint a szobahőmérsékleten mért harmatpont, így a pára kicsapódik a hideg felületen.
Ilyen falfelület előfordulhat nem megfelelő szigetelésű falak, áthidalók esetén, ahol a hőhíd keletkezik.

Mit tehetünk a penész ellen?

Ha kordában tartjuk a páratartalmat, akkor ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tesszük a penész kialakulását. Fontos tehát a gyakori szellőztetés, hogy a lakásban felgyülemlett pára kiszellőzhessen. A páratartalom és a hőmérséklet pontos értékéből lehet meghatározni a harmatpontot, melyen a páratartalom már képes kicsapódni és így megkezdődik a penészesedés kialakulása.

Gipszkarton

Hogy miért is érdemes ezt a technológiát választani, ha egy épület belső terének a kialakításán dolgozunk:

A Gipszkarton rendszer költség és időtakarékos megoldás a hagyományos technológiákhoz képest.A szerkezete könnyű így szinte semmilyen terhelést nem kell az épületnek elhordania.A gipszkarton rendszerek jóval gyorsabban és könnyebben felépíthetőek (pl.: nincs száradási várakozás), utána nagyságrendekkel kevesebb az építési törmelék.Léc vagy fém szerkezetre szerelve, a szerelvények közötti résbe hőszigetelő anyagot téve, jó hőtároló képességet tudunk elérni az épületünknél, ez energia megtakarítás, tehát pénzmegtakarítás.Léc vagy fémvázra szerelve, a szerkezetbe hangszigetelő anyagot téve zajmentessé tehetjük a megkívánt helyiséget.Léc vagy fémszerkezet alatt elvezethetőek a szerelvénye, csövek, ezzel megspóroljuk a falvésést.A gipszkartonlapok melegségüknél fogva (mint pl. a fa),növelik a komfortérzetet.Semmilyen vakolás nem tud olyan tükörsima felületet létrehozni, mint a gipszkartonlapok, ezzel nő az esztétikai hatás, valamint spórolhatunk a festési anyag és munkadíjakon.A gipsz tűzálló anyag, így egy lángoló lakásból való menekülés esetén életet menthet.A gipsz hőre nem táguló anyag, tehát ellentétben a hagyományos vakolattal, biztosan nem reped.A gipszmag makró pólusai nedvesebb időben magába szívja a nedvességet, amit aztán szárazabb időben visszabocsájt, ezáltal klimatizál.A gipszlapok teljesen környezetbarátok, semmiféle illatanyagot, egészségkárosító anyagot nem tartalmaznak.A gipszkartonlapokat a vázszerkezetre szerelve, ami csatlakoztatva van az épület födéméhez, falazatához egy abszolút stabil és szilárd szerkezetet kapunk. Fafödémekre nem is lehet mást rakni biztonsággal.Speciális csavarokkal és technikával szinte korlátlanul terhelhető csakúgy mint a hagyományos vakolat. 








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!